82 324 km. Egy jó darabig nem úgy hozta az élet, hogy autót vegyek, bár a hirdetési oldalakat folyamatosan bújtam. A Mazda és a piros 500-as eladása után jó darabig Lujzával közlekedtem mindenhova, de amikor egyértelművé vált a kasztnin egyre több helyen felbukkanó kopásnyomok és rozsdák révén, hogy nem egy 50 éves autót kéne napi használatban nyúznom, felgyorsítottam a keresést.
Eluralkodott rajtam a spúrság, és beláttam, hogy nem akarom, hogy a napi használós autómban álljon temérdek pénzem, arról nem is beszélve, hogy a sok helyen kátyús budapesti utakra nem akartam drága autót venni.
Szóval kiegyeztem azzal, hogy olyan autót kell találnom, aminek a fenntartási költségei várhatóan nem lesznek nagyok, és ha belezuhanok vele egy tankcsapdába, azt is kibírja, vagy legalábbis nem fogom sajnálni. Annyira  
Viszont a Mazda (és még annó a Suzukim) japános tökéletessége, és unalma vezetett rá arra, hogy próbáljak legalább olyan autót keresni, amiben legalább egy csipetnyi különlegesség, vagy szerethető apróság van  

Régóta vadásztam a nyitható tetős kis Fiatokat (ponyvás kocka Panda, üvegtetős új Panda, ponyvás Cinquecento és Seicento), amikor egyik alkalommal a facebook marketplace-t böngészve megpillantottam ezt a fluorzöld csodát.
82 000 kilométert ígértek 23 évesen, 900 köbcentiből 39 táltos lengyel-olasz paripát, és fotók alapján kevés rozsdát.

Egy haverral kocsiba vágtuk magunkat, lementünk a kies Zala megyébe, és minimális alku után este 11kor már úton voltunk Budapestre. 

Egészen mostanáig ez volt a rohangálós autó, kicsit gatyába ráztuk, mert az olcsó autók rákfenéje, hogy ha keveset is futottak, a megfelelő karbantartást akkor is elspórolják belőle. Szóval a vízkör át lett mosva, kapott egy új tágulási tartályt, egy új Toyo gumiszettet, egy pár lengéscsillapítót és felütköző bakot hátra, valamint egy alap vásárlás utáni folyadékcserét, és jó alaposan bezsíroztuk a nyitható tetőt. 

Eddig az autó tulajdonképpen tökéletes, február óta belekerült 7000 kilométer, és nagyon szeretem, hogy tele van tárolórekesszel, méretéhez képest tágas, és totális fapadossága ellenére (se szervó, se központi zár, se elektromos ablak) könnyű vezetni. A mai pesti forgalomban, az SUV-khez képest ez az autó szinte egy beintéssel egyenértékű - hülyék, nem kell  tonna műanyaghulladékot venni 5 évente, hogy tudj közlekedni!

Szóval szeretem a kisautót, és szerintem megmarad egy darabig.