Archívum: 2011 (16)

Tevékenységtérkép

2011.11.19. Szombat

Az egész valamikor júniusban kezdődött. Az országban a szegénység már elképesztő méreteket öltött, és az emberek már a végső lépésekre szánták el magukat..
Barátnőm, Dia keresztanyukája 1 év munkanélküliség után úgy döntött, hogy elszakad a szülőföldjétől, Békés megyétől, és felköltözik Budapestre, mert valamiből élni kell.
Egy alkalommal elbeszélgettünk erről a szituációról Diával, és felmerült, hogy a felköltözéshez el kéne adni sokmindent, a kertet, a házat, a KOCSIT...

- Kocsit? Nem is tudtam, hogy van autója.
- Á, szót nem érdemel, valami ősrégi Honda Jazz. 6 éve garázsban áll, meg se mozdult, se vizsga, se semmi. De valószínűleg nem is működik. Meg se veszi senki szerintem így, bontóban 24 ezer forintért átvennék.

Az autóbuzik agyában ilyenkor nagyon fura gondolatok támadnak. Például, hogy ezt látni kell. Pláne azon autómániások fejében, akik sok hirdetést és történetet olvasnak arról, hogy 10-20-30 év után került elő a vidéki állatorvos tulaj hibátlan autója a garázsból, és egy olajcsere után pöccre indul. És azokról is, amikor a hibátlan autókat betolták a bontóba, mert nem kellett senkinek.

Úgy egyeztünk meg Diával, hogy ha legközelebb hazamegy Gyulára, ugorjon át keresztanyukájához, Edithez, lőjön pár fotót az autóról, és kérdezzen rá, miért lett leállítva. Ha egy kicsit is jó az autó, inkább megveszem én, minthogy bontóba menjen, előbb-utóbb úgy is kéne egy mászkálós autó (akkor még nem volt szó 400as benzinről...)

Küldött is pár fotót, azok alapján nem is tűnt reménytelennek, és ekkor megtudtam: nem a műszaki állapota miatt lett leállítva, hanem mert Edit átszokott a biciklire és a sétálásra, de eladni akkor még nem volt szíve.

Látni kellett élőben is.

Augusztus végén mentem barátnőmékhez látogatóba, Kispókkal érkeztem, sok szerszámmal, és megbeszéltem egy autónézést.

A rendszámon lévő matrica alapján 2007ben volt rajta utoljára vizsga, azóta egy centit se mozdult. Ez látszódott is az autón, iszonyat mennyiségű por volt rajta, pókháló a kék plüss kárpitokon és a műszerfalon, és minimális mennyiségű futónövény a kis piros alján, felkúszva a kipufogóra.

Végigtapogattam az alját, próbáltam elvonatkoztatni a sok portól, És úgy vettem észre, hogy bár van pár helyen felületi rozsda, de átlyukadva sehol nincs. 26 éves az autó, a festés gyári, vonalban van minden, és az órában 68 ezer kilométer van. Aztán megtudtam, hogy egyszer már átfordult, de egy sornégyes, vízhűtéses, karburátoros, halál egyszerű japán motornak általános vélemények szerint az olyan, mintha nem is történt volna még semmi vele. Szinte láttam a sanda arcán: indítsatok csak be, ti kis naiv europidok, meglátjátok, kirohanok még a világból.

Be is raktam gyorsan Edinapolski akksiját a régi helyére, ami a 4 év állásban megpusztult, és kiváncsiságból ráadtam a gyújtást: az összes kontroll lámpa felgyullad, az összes fényszóró ég, a duda szól, műszerfal lámpák szép zöld fényt árasztanak. Nafene.

Megegyeztünk, hogy még visszamegyek, és megpróbáljuk beindítani, de most még nem merem, ahhoz több cucc kéne.

Most hétvégén jött el a pillanat, hogy bevásároltam olajból, fagyállóból, kontaktsprayből, friss benzinből, majd Diával és az apukájával átmentünk életet lehelni az autóba.

Kitoltuk az autót a garázsból, kissé be volt rohadva a fék, de aztán megoldódott egy kis játszással.

Megnéztük az olajszintet, ami megfelelő értéken volt, a színe se volt nagyon vészes, de a tetejére ráöntöttünk egy keveset, hogy ne legyen probléma.

Lehúztuk a gyertyakábeleket, mindben volt szikra, a gyertyákat ki se bírtuk csavarni, úgyhogy nem kockáztattuk, hogy beletörik, bíztunk abban, hogy még jók. :)

Beletöltöttük a benzint a tankba, meg még egy kicsit a légszűrő felől, és láss csodát... :)




3 köszörülés után, kihúzott szivatóval, kicsit nyersen, kicsit kelletlenül, de beindult. :)
A karburátornál a benzincső bilincsét meg kellett igazítani, meg a hátsó futóműnél még nagyon kopog valami, a jövő héten meg lesz vizsgálva, de nagyon bizakodó vagyok. Vajon beleugorjak....? :)


 

2011.11.13. Vasárnap

Kisebb egészségügyi és pénzgyűjtési szünet után ma úgy döntöttem, hogy csináljak valamit az 500assal, mert különben sosem lesz belőle autó. :)
A mai napra a hátsó futóművek leszerelése jutott. A héten remélem, el tudom vinni homokszórni és szintereztetni őket, persze miután minden sallangot leszereltem róla. :)

Sajnálatos módon az egyiken van egy kis rohadás, és a rugótányérok sincsenek a helyzet magaslatán, de talán megoldhható, hogy még ezek visszakerüljenek, és ne egy drága, de legalább szar utángyártott elem kerüljön vissza.

Felkerült még pár apróság is, mint például rendszámtáblavilágítás, első embléma, meg hamutartó, ami ugyan egy nagy büdös lófüttyöst se számít per pillanat az egész készenléti állapotához képest, de legalább van valami látványos dolog is. :)

2011.09.08. Csütörtök UPDATE Napfény

Úgy érkeztem ma haza, hogy blogolok valamit Edináról, mert szopat a töltéssel meg a fesszabályozóval.
De nem fogok.
Hazaérkezés után pár perccel megnéztem az e-mail fiókomat, majd akkorát üvöltöttem, hogy szerintem a kertészkedő szomszédnénink összeesett az udvaron, pedig a harmadikon lakok.
Képeket kaptam.
Ezeket.
Tessék, nézzétek, kommenteljetek :D

Iszonyú boldog vagyok :D

2011.09.01. Csütörtök

Valami készül a messzi Kazáron...
Küldött a mester pár képet. Nincs már sok ideje ott hátra. (A kocsinak.)
Vélemények...? :)


2011.08.26. Péntek

Döbbenetes felismerés zavarta meg nyugalmamat a tegnapi nap folyamán.
Nevezetesen az, hogy habár már lassan az 500.-adik kilométert futom a felújított, bejáratás alatt lévő 600as blokkal, már csak bő egy hónapig élvezhetem az új motor élményét, mert utána lejár a műszakim. Deadline: 2011.10.02.  Én azt hittem, még két hónapom van.

Mostanra már úgy összebarátkoztunk egymással, pedig - ahogy mondani szokták - minden kezdet nehéz.

Augusztus 6.án jött el a pillanat, amikor sikerült a motort felújító Pista és az én időszámításomat is egy dimenzióba hozni. Egy könnyed egész napos szerelést vízionáltam fent Farkasréten, és bíztam abban, hogy este már egy frissen-szépen ketyegő póckival hagyom el a helyszínt, amiben az eredeti motorja és egy bontott váltó gondoskodik az erőről és annak átviteléről.

Én, naiv állat.

A délelőtt elment azzal, hogy kiszereltük a megszolgált kölcsön(dízel)motort és az eredeti váltót, majd mivel a kölcsönmotoron voltak az eredeti motor sallangjai (pl. gyújtáselosztó), egy kis szerelés és pucolás következett.

A váltó annyira friss volt, hogy előző nap hoztam el, ezért se lepucolva, se átnézve nem volt, úgyhogy erre is sort kerítettünk – olajcsere Shell Retinax 80-90W olajjal, féltengely gumiharang csere, csak hogy üzembiztos legyen a dolog.

Majd a délután hátralévő részében betettük a váltót, majd a motort, feltöltöttük piros Shell-el, de mivel későn jöttünk rá, mi a jó Istenért nem csúszik fel a váltóra a motor, és ezzel elcsesztük az időt, úgy beszéltük meg, hogy kedden majd visszamegyek, addigra Pista a maradék pár dolgot befejezi az autón (dinamó bekötése, bovdenek visszakötése.)

Kedden sem ment minden gördülékenyen.

Megérkezésem után próbáltuk először a motort beindítani, de hiába rángattam az önindítót, nem akart beröffenni Edina. Rögtönzött vizsgálatunk kiderítette, hogy valamiért nem jut fel a benzin a motorig:


– AC pumpa? de hát azzal nem volt semmi baj, na de akkor vegyük le, tegyük fel a kölcsönmotorét. Eredmény: semmi.


- Karbi? De hát azzal se volt semmi baj, ki lett pucolva, hogy a keserves kutya mindenségét ennek, na de tegyük fel a kölcsönmotorét, hátha ...  Eredmény: semmi.

- Pont mostanra rakódott le valami szemét a kölcsönmotor ACben? pucoljuk ki. Eredmény: semmi.


- van kompresszió? mérjük le: 8-as kompresszió mindkét hengerben. Szóval nem nyert ez sem.


Ekkor taktikát váltottunk: mi az az alkatrész, ami ki lett cserélve, és nem gyári került vissza? Kis keresés után megtaláltuk az egyetlen alkatrészt: a karbitálcát.


Na de nehogy már az új elem ennyire szar legyen  - de azért tegyük vissza a kölcsönmotor retkes, olajkozmától fekete, ocsmány karbitálcáját, az még gyári. Eredmény: két pillanat múlva felkapta a benzint, és beröffent. VÉÉÉÉÉÉÉÉGRE. Anyád, te utángyártott geci, te kalap fos, anyád.

Járattuk egy picit a motort, majd lőttünk egy precízebb gyújtást, és végre elroboghattam az autóval – jópár zajt meg betudtunk annak, hogy még bejáratós a motor.

Két napra rá még állítottunk a szelephézagon, kicseréltem az eredeti, egy fix pontú 600as motortartó bakot a 650esére, mert gyanítottuk, hogy az ütközés miatt esetleg elmásztak a motor-és váltótartó bakok, emiatt rázza nagyon a bódét, valamint Robert Gedeon tanácsára húztunk még a turbinakeréken, és csodák csodája – zsebóraszerűen járt a motor :)

Annyira megtetszett a motor járása, hogy rögtön le is jöttünk vele barátnőmmel Gyulára szigorúan 70 km/órás bejáratós tempóval, szerencsére egy újabb turbinalelazuláson kívül idáig nem volt vele gond, és remélem nem is lesz :)

A bejáratás ideje alatt részt veszünk a Körös Völgyi Veterán Találkozón, aminek a motorkiállítása már hétfőn megnyílt – nem mellékesen kiállítottak egy 90es pókot is, össz-vissz 10 ezer kilométerrel, hibátlan állapotban, ha facebookon lenne, lájkolnám. ;)

Hopp, azt majdnem elfelejtettem, hogy voltunk a Csodák Palotájában, és csodálatos módon láttam ott egy kabrió Polskit :D

Szóval még egy hónapig polskizom. De ha igazak a hírek, addigra egy csodálatos színű 500as Fiat fog visszatérni Salgótarjánból, hogy mihamarabbi összerakás után felváltsa a felújításra szétszedett Edinkát... :) :)


Na és az elmaradhatatlan képek. És köszi Geri93-nak a kölcsönmotort!

2011.08.02. Kedd

Újra vezettem 500ast!

Az úgy történt, hogy egy nagyon kedves volt osztálytársnőm megkért, hogy Május 16.-án tartandó esküvőjén - ha nem nagy kérés - legyek már én a sofőr, és ha megoldható, hozzam Lujzát is, hogy legyen mibe ülni. ;)

Erre úgy tűnt, minden esély meg is van, mert Március 12.-én jelentkeztem a messzi Kazáron egy Csikós Pál nevű úrnál a Fityókám társaságában fényezésre, és én, a naiv marha úgy gondoltam, hogy két hónap bőven elég arra, hogy lefújjuk az autót, majd gyorsan összedobjam vizsgaképesre. A csicsázás, matricázás, új üléshuzatok és egyebek beszerzése ráér később is - mégiscsak esküvői autó lesz Lujza!

Itt most a dolgok elibe vágok: Nem lett.

Na de az ígéret szép, szó, ha megtartják, úgy jó, a hölgynek és kedves párjának 500-ast ígértem, úgyhogy ők az 500-ast valahogy megkapják.


Tehát felemeltem a telefont pár héttel az esküvő előtt, felhívtam egy 500-as klubtársamat, nem adná-e a kölcsön a 3 év alatt hibátlanra és teljesen eredetire (500-as motor, szinkron nélküli váltó, stb.) restaurált, fehér 500-asát egy délutánra, és mit kérne ezért cserébe.
A válasz a következő volt: "Most pénteken vizsgázik az autó, ha nincs semmi gáz, viheted."

Hógolyó azon a nevezetes pénteken kenőpénz nélkül hibátlanra vizsgázott.

Úgyhogy az esküvő meg lett tartva, 500as is volt, én vezettem... Úgyhogy azt hiszem, minden rendben volt. :D


Ellentétben az én 500asommal - és itt ugorjunk is vissza egy kicsit az időben.
Szóval Márciusban Pali átvette az autót - majd egy hét múlva jött a telefon: valami nincs rendben az autó hátuljával. Nem jön ki méretre semmi, nem fut vonalban semmi, menjek, nézzem meg.

Úgyhogy volt egy újabb utam Kazárra, és tényleg nem stimmelt a hátulja. Ha a motorháztető felső része az egyik oldalon passzolt, akkor a másikon biztos nem. Akárhogy állítottuk, vagy eltartott az autótól a motorháztető, vagy beleért a majdani lámpába, vagy nem stimmeltek a vonalak. Na de a lakatos kollégánál még jó volt, a garázsban állás közben csak nem löttyedt meg ennyire Lujza feneke.

Megbeszéltem Palival, hogy próbálja a lehető legjobbat kihozni belőle, aztán majd beszélünk.

Pár nap múlva beszéltünk.
Hogy igazán megnézhetné a lakatos kolléga, hogy mi nem stimmel, hátha tudja, hol lett elcsalva.

Úgyhogy a lakatos kolléga leutazott szintén Kazárra, aki ott megkérdezte, hol az a motorháztető, amivel ő csinálta az autót, mert ez nem az.

És tényleg nem az volt.
Mert ő Lujza régi mocitetőjével csinálta a lakatolást, de mivel menet közben én beszereztem egy hibátlan, gyári motorháztetőt BeZiLtől, Palihoz már azzal került el az autó...

Kiderült, hogy a régi már össze-vissza volt mókolva, teljesen más méretekkel rendelkezett, ami miatt azzal hibátlannak tűnt Lujza hátsó fertálya, de a gyári hibátlant felrakva kiderült, hogy nem nagyon stimmel a dolog.

Úgyhogy a lakatos kolléga becsületére legyen mondva, kijavította a hibát, most már sokkal jobb a helyzet.

Ez a fenti pár sor leírva ennyi, de ez valós időértékkel mérve 4 hónap volt. Úgyhogy már csak évek kérdése, mikor lesz autó Lujziból....










2011.08.02. Kedd - Motorújítással frissí

Ott hagytam abba, hogy összetörték szegény csajszi seggét.
Azóta leúszott jó néhány hajó a Dunán, úgyhogy foglaljam össze, mi történt. :)

Április 22 magasságában lett megbeszélve a biztosítós krapekkel a szemle - úgy gondoltam, hogy amolyan őszintén megyek oda, semmi mókolást nem csinálok az autón, nem volt piszkos, törés előtt nem sokkal lett mosva, mert be volt tervezve a polírozás és egy kis hibajavítás, ami persze aztán elmaradt. Szóval kicsit rendbe tettem az utasteret reggel, és mentem. :)

A fickó a szokásos protokoll után azzal kezdte, hogy sajnos nincs ezeknek a Polskiknak áruk, reggel nézte a netet, és egy pont ugyanilyen van fent, csak pirosban, 60ezeré', rozsda nélkül.

Ennek hallatán az ideg elkezdte rázni a lábamat, ami nálam annak a jele, hogy ha még egy ilyen ökörséget mond nekem a fickó, akkor kénytelen leszek diszkréten, de kellő határozottsággal kettéfejelni.

Ugyanis én is néztem a netet akkoriban, és pontosan tudtam, hogy csak egyetlen egy kúpos van fent a használtautó.hu-n, amit a fickó is említett - 1 szögből, jó távolról fotózva, hogy igazán szép legyen, 10 éve vizsga nélkül, a szénaboglya alól előhúzva, és mivel szorgalmas kisgyerek vagyok, kértem fotót még a piros Polski tulajától, és azok alapján pontosan tudtam, hogy az még ott is szitává van rohadva, ahol az enyémen tökéletes lemez van (elismerem, kevés ilyen hely van, de akad. :D )

Szóval higgadtságomat nagy nehezen megőrizve próbáltam a fickót meggyőzni arról, hogy ez a kocsi ezerszer jobb állapotú, mint az, jó felújítási alap, OT vizsgás lesz, csak még nincs kész a másik autóm, nem füstöl, jól húz, közlekedésre tökéletesen alkalmas, de a fickó kitérő választ adott.
Elmondása szerint az árat most már nem ő állapítja meg, hanem az ő fotói és jegyzetei alapján az Allianz Irodájában pár nagyokos fogja a végleges árat kiszámolni - ekkor gondoltam azt újabb idegrángás közepette, hogy talán nem ártana a biztosítónál is pár embert kettéfejelni, mert aki ilyen f@szságot kitalál, hogy majd pár computer mellett ülő szerencsétlen aktakukac fogja megmondani néhány két megapixeles kép alapján, hogy mennyit ér az autóm, annak biztosan a diliházban kéne lennie.

Végülis kiutalt a biztosító egy összeget, és a kárügyintéző irodával, valamint a pénztárcámmal egyeztetve arra jutottam, hogy most csak hibajavítás lesz a kocsin, a teljes felújítást nem tudom előre hozni.

Na de.
A kárügyintézők mondták, hogy ebbe az összegbe a festés nem fog beleférni, nem lesz ugyanolyan, mint a kocsi többi része, nem lehet összehozni sehogy se.

Nagyot nyeltem, de gondoltam, na jó sebaj, úgyis csak átmeneti javítás.

Aztán kiderült, hogy a lámpatartó lemezt sem találnak sehol.
És én se találtam sehol újonnan, de szerencsémre egy 500-asos klubtársam felajánlotta, hogy az alkatrészautónak félretett kispolákjából kivágja nekem a lemezt ingyen - ezúton is köszönöm neki :)

Szerencsére hátsó lököst Reni_nyuszinak köszönhetően sikerült szereznem, neki is ezer hála!

Közben persze az is eszembe jutott, hogy habár a fék használható volt, de mégiscsak csináljuk meg tökéletesre, hogy ha a kárügyintézősök és a lakatosok vinnék-próbálgatnák az autót, akkor ne okozzanak nagyobb bajt, mint amekkora van, úgyhogy felvittem Pistához az autót, cseréljünk fékpofákat - mellékesen még kicseréltük a fékfolyadékot is, és lelégtelenítettük újra a rendszert.

Másnapra iszonyú csörgés hallatszódott a hátsó tengely felől, úgyhogy letettem az autót a munkahelyemnél, és addig nem mozdultam vele, amíg Pista nem mondta, hogy mehetek, van ideje ránézni - persze ezalatt a másfél nap alatt sikerült egy idióta inkompetens állatnak belém tolatnia, és behorpasztania a homlokfalat, és persze papírcetli hagyása nélkül távoznia, remélem, egyszer őt is utoléri a magyar valóság. :\(

Elcsordogáltam Pistához, szétkapta újra a kerekeket - a csodálatos utángyártott fékpofák önbeállói darabokra voltak hullva. "A" láda mélyéről sikerült még az autóhoz kapott fékbetéteket találnom, ami ugyan állatira hangosan nyikorog fékezésnél, de legalább nem esett még szét, és fog is a fék. :)

Ezek után már semmi nem akadályozhatta meg Edinát, hogy "műtőasztalra feküdjön", az eredményt a fotókon láthatjátok.

És akkor szóljak a pozitív dolgokról is:
Jártam találkozókon. Még törötten voltam Cegléden a furfangos járművek találkozóján, majd Júliusban, ha csak egy estére is, de végre Polskival voltam a Velencei talin! Hatalmas élmény volt a felvonulás, a lepacsizás, ezúton is gratula és köszönet a szervezőknek :)


Ezen felül még apró fejlesztés, hogy elkészült a 600-as motor felújítása, van hozzá egy pipec bontott váltó, már csak kéne egy szabad nap, amikor bedobjuk :)

És beruháztam egy autó stílusához tökéletesen passzoló, tekerős, de már sztereó és kazettás Kamasonic rádióra, amihez csatoltam két perfekt Videoton AB1010-es hangfalat - nagyon retró módon, de tökéletesen szól. :)

És végül a köszönet-rovat: Köszönöm mindenkinek, aki segített, aki biztatott, aki támogatott, köszönöm azoknak, akik kasztnielemeket ajánlottak fel, nem felejtettem el őket, őszig visszatérünk rá :)
És külön köszönet a közreműködésért OGy-nek és Robert Gedeonnak. ;)


Most pedig a képrovat.







2011.06.25. Romos üdülők + Plitvicei Tav


Mit csinálhat az ember abban az esetben, ha kitört a nyár, 40 fok van, és mocskosul unja Budapest szmogját?
Asszem két dolog közül választhat:


  1. Lemegy a közértbe, vesz a pénzén sört, és addig iszik, amíg marhára mindegy lesz, hogy hány fok meleg van, vagy
  2. Szabit vesz ki, lemegy valami vízparti helyre, majd az első pont szerint jár el. :) :)

Mivel bátyámnak van egy ismerőse, aki rendelkezik egy nyaralóval a horvátországi Novi Vinodolskiban, és múlt héten nem volt ott éppen senki, ezért elkértük tőle a kulcsot, és a családdal a második pont szerint jártunk el. ;)

De mivel ez egy autós blog, valószínűleg senki nem arra kiváncsi, hogy a világválság által megtépázott családunk annyira csóró, hogy nyaralni is csak akkor tud elmenni, ha ingyen kapja a szállást, szóval térjünk rá a Mitsubishi gépcsodára. :)

Az utóbbi időben a kocsi legfőbb gondja az olajszivárgás volt, rendszeresen után kellett tölteni az olajat. Ezért kb. 335 000-s óraállásnál tömítéscsere történt az autón (Hengerfej legfőképp), valamint vezérműszíj és gyújtáskábel csere - a horvát túra ideálisnak tűnt a javítás utáni tesztre, hogy minden stimmel-e.


Az indulás pillanataiban is lehetett érezni, hogy valami nem stimmel.

  1. Az autó alapjárata 600 és 900 között ingázik.
  2. Ha a műszerfal tetejére tennénk egy pohár vizet, akkor nem csak azért ömlene ki a víz, mert ferde a műszerfal, hanem mert nagyon ráz alapjáraton.
  3. 2000-es fordulat környékén csörög a motor.
  4. Álló helyzetben lehet látni, hogy randán kormos a kipufogó vége, bár nem füstöl az autó.

Így hát nekiveselkedtünk 4-en és sok csomaggal elindultunk.
A fent sorolt dolgokon kívül csak annyit tapasztaltam út közben, hogy alul erőtlen a motor, felül meg melegíti a vizet. Na nem nagyon, csak pont annyira, hogy a vízhőmérő, ami régebben 180as tempónál is úgy állt középértéken, ahogy illik, mostanra 130nál egy kis kapaszkodósávos emelkedőn is eléggé megközelíti a piros zónát. Nem megy bele, nem forral, de az én emlékeim szerint ez túl közel van a kritikus zónához a normálishoz képest.

A visszafelé úton már nem csak emelkedőkön, hanem sík úton is felmászott a vízhőmérő a magasabb szintekre, úgyhogy tegnap éjjel beregisztráltam a Mitsubishi Klub fórumába, és ha minden jól megy, hétfőn elviszem a kocsit átvizsgálásra egy fickóhoz, aki 1987 óta csak Mitsubishiket szerel, és van gyári diagnosztikai műszere is. Meguntam a szopózást az olyan dilettánsokkal, akik képesek Teszkós "VIPCAR" félszintetikus olajat tölteni a precíz japán technikába, és szerintük ilyen állapotban ez forgalomképes. 

Ja, és az odaút és visszaút között is autóztunk :)

Egy hidegebb, fürdésre alkalmatlanabb napon elautóztunk a Plitvicei tavakhoz, csodálatos hegyi szerpentineken és tengerparti utakon át, és ilyen körülmények között az autómániásból előjön az állat. Nyoma sem volt ekkor a vízmelegedésnek, és hiába elsőkerékhajtás, a túlszervósított kormány, hiába a rossz lengéscsillapítás, ami miatt leng az egész bódé, valahogy kijött a japánautóság. Hogy ha nem teljesíthet maximumot, akkor harakiri.
És nyomni kell neki, még, még, még.

Kell neki adni még, mert akkor lesz jó. Körülbelül erről énekelhet a Guns 'N Roses is ebben a számban, csak nem autóval. :)




És a sofőr megőrül. Mindenki buzivá lesz ilyenkor, aki az útjába kerül, többek között az a bundeszligahajú nyomorult is a német rendszámú A170 Diesel Merciben, aki úgy gondolta, hogy őt, az árja nép büszke leszármazottját ugyan nem fogja lehagyni egy 17 éves japán szar.
De lehagyta. 150ig bírta, de utána lehagyta.

Tudom, a közlekedés nem autóverseny, az a pályára való. Nem vagyok erre büszke, és nem is fogok ebből rendszert csinálni. Csak érzékeltetni szeretném, hogy milyen élvezetes, adrenalinszint növelő lehet egy jó út és egy könnyű, erős autó.

Akkor milyen élvezetes lesz, ha az autó jó is lesz. :)

 

Zárásként pár szó a horvát autóviszonyokról: Ami nálunk a Suzuki, az ott a Yugo Koral 55, a Renault R4, és a Volkswagen Golf MKII.

Ja!

Fotóztunk egy szellem-üdülőt a kihalt, elhagyatott helyek szerelmeseinek. Gyanúnk szerint a tulajt eltehették láb alól a délszláv-háborúban, és azóta a tengerparti, kiváló helyen lévő bungalós üdülőövezet egy romhalmaz, mert nincs tőke fenntartani és rendberakni. De most már meséljen a képválogatás, bővebben picasán. :)

2011.04.20. Szerda UPDATE

"Önök a Találkozások legújabb különkiadását látják Détár Enikővel és (nem István) Dániellel.
A mai műsorunkban:

Isten útjai kifürkészhetetlenek, az Opeleké még kevésbé kifürkészhetők, avagy hogy nullázta le a szabálytalanul közelkedő Opel a régi kispolszkit."

Történt, hogy ma a Lajos utcán haladtam a belső sávban, a külsőben pedig egy Opel Zafira várakozott, nulla lámpával, se index, se semmi.

Aztán elindult balra, hogy megforuljon.

Amikor rátenyereltem a dudára, beleálltam a fékbe, és félrerántottam a kormányt, még akkor is csak jött, úgyhogy a polák segge elkapta a Zafira bal elejét.

A távolban szemből jött két rendőrmotoros, még előttük akart volna a Zafira megfordulni - megálltak rögtön helyszínelni, és mondták, hogy ha gondolom, feljelenthetem az úriembert, mert ők mint szemtanúk állítják, hogy egyértelműen az Opeles a hibás.
Megegyeztünk abban, hogy ha az úr elismeri a felelősséget, akkor nem teszek feljelentést, azért szopatni nem akarom, lesz neki is elég baja - szerencsére elismerte, és nagyon sajnálta a dolgot.
Ez a jó hír, a rossz, hogy félek, hogy ez az autó így gazdasági totálkár....

Légyszi véleményezzétek a képeket, én asszem objektívan gondolkodni még nem fogok tudni egy darabig....

UPDATE

Úgy látom, a bal oldala megúszta.




2011.04.14. Csütörtök

"Srácok, ne legyetek illúziórombolóak."

Ez a mondat, és félreérthetetlen kézmozdulatok világossá tették számomra, hogy most először 4 év után - mióta veteránautókkal közlekedek -  először fordult elő, hogy nem látták valahol szívesen a kocsimat. Se több, se kevesebb, ennyi.

Pedig a lehetőségekhez mérten ki is glancoltam az autómat, bár az eső miatt polírozni nem volt módom.

Bátorkodtam ma autóval bemenni a Millenáris Vélodrom nevű helyre, ahol kifejezetten érdekesnek ígérkezett a mai program.

Illetve.

Amikor először kérdezték a kapuban, hogy nézőként vagy versenyzőként jöttem-e, mondtam, hogy csak nézőként. A pálya körüli parkolóba el is igazítottak  egy 850es ismerősömmel együtt, de amikor később láttam, hogy minden veterán-, és nosztalgiakategóriás autó a pálya közepére mehet, közte a 850es ismerősöm is, nem haboztam, és én is utánuk mentem.

Ahonnan rövid úton kiutasítottak.
Elismerem, hogy az 1920 környéki Salmsonok, 60as évekbeli Porsche és régi Austin-Healey-k és MG-k mellett az én autóm fiatalnak és hétköznapinak tűnik, de szerintem lehetett volna másféleképpen is elküldeni engem a színről, és nem úgy, hogy azt éreztessék velem: egy kommersz, lenézett KGSTs szarsággal jársz.

Szerettem volna élvezni a programot, de így eléggé rossz lett a szájízem - pár fotó lövése után eljöttem.

Vagy bennem van a hiba?

(egyébként végre végzett a gépműhely a motorblokkommal, készülnek a nikkelezett csavarok, van szép felújított dinamóm, és vittem ma homokszórni a burkolatokat és az 500as felnijeit.)


2011.04.11. Hétfő

Hirtelen felindultam, és nekiálltam kasztnit csiszolni.

Rügyezik derék Edina pár helyen, és mielőtt a rozsda átcsámcsogja magát a maradék ép lemezen, gondoltam, nekiesek egy ív 180as csiszolóvászonnal és egy fehér hibajavító festékkel.

Ez az ecsetes hibajavító festék szerintem sokat nem használ, vagy nem vagyok hozzá elég türelmes, ezért holnap veszek fújós fehér festéket, egy kis maszkoló szalagot és egy alapozót is. Ha már tákolok, legyen nagyszabású. :) Holnap folytatom a csiszolást.

Gittem már van, de nem tudom, neki merjek-e menni a durvább dolgoknak, még akkor is, ha csak átmenetileg raknám fel.

És villanyt is kell szerelni, a kontakthibák új generációja az én autómon és idegeimen gyakorol.
Jelen pillanatban a féklámpáim nem üzemelnek hátul, elöl meg a bal első tompítottam nem stimmelt, valamint a két első helyzetjelző.

Vettem két helyzetjelző izzót előre, mert arról legalább "tudtam", hogy izzóprobléma. Majd miután beleraktam, helyzetjelzőm ugyan nem lett, de elment a hátsó helyzetjelzőm is, de a tompítottam megjavult elöl. Hm.
Megnéztem a biztitáblát, és ki volt égve egy biztosíték - gyorsan kicseréltem, de nem lett jobb a fényhelyzet.

Idegességemben mentem vele egy kört a tömb körül, és mire visszaértem, addigra megjavult az összes helyzetjelzőm, kivéve a bal elsőt - akkor ott fogtam, megbirizgáltam a testkábelét, és az is jó lett. Hogy a többi miért lett jó magától, azt nem tudom, de örülök neki :D (de ha megint elmegy az összes fény, akkor nekiállok megcsiszolni az összes érintkezőt).  Úgyhogy most már csak a féklámpa van hátra.

Hétvégén OT sokadalom, addigra szeretném elérni, hogy legalább egy picit jobb legyen a kocsi. :)





2011.03.05. Szombat Polski-sirámok

Van nekem ez a csoffadt Polskim.
Lassan két éve nálam van, a megvétel pillanatában úgy gondoltam, hogy iszonyú jó vétel lesz, a sznobizmus, hogy olyan polskim lehet, ami keveseknek van, minden rációt elmosott. (Meg persze kellett valami guruló, motoros alkalmatosság, amíg az 500as elkészül.)

A vidéki használat miatt a futómű egészen kitűnő volt, a motor selymesen járt, a váltó finoman kapcsolt, aggodalomra csak a bal küszöb  és sárvédőív adott okot, meg a kis darab csehszlovák sz@r, amit áramfejlesztés okán műtöttek bele, és szokás Skoda-generátornak is hívni (a méh-telepen talán egy ezrest adtak érte.) Körülbelül ezerszer jobb közlekedési eszköz volt akkor, mint a másik csoffadt kocsim, az ötkilós.

Aztán ahogy szokott, kiderült, nem olyan rózsás a helyzet. Meg én sem közlekedek túl urasan.
A motor és a váltó 33 év alatt eljutott a kopottság magasabb szintjére, az egyre fentebb fogó kuplung nagyon zavaróvá kezd válni. A kilométeróra lassan egy éve nem működik. Másutt is előkerültek korróziós problémák, jönnek a rejtélyes zárlatok (féklámpa, újabban meg a bal oldali első tompított nem szeretne világítani), a folyamatos háborúzás fárasztó a fékrendszerrel, hogy végre normálisan fogjon, holott új, gyári alkatrészek érkeztek hozzá, majd a küzdelem a silány minőségű utángyártott, eleve a kukába tervezett pótalkatrészekkel - mint például a két hét alatt 3szor cserélt féklámpakapcsoló - szintén embert próbáló.

És a legnagyobb ellenség: a budapesti utak.
A futómű most már összevissza imbolyog, iholnéhol kotyogás hallatszik, recseg a váltó, rázkódik a kasztni.

És habár folyamatosan költeni kell rá, és mindig van valami baja, sosem tökéletes, valahogy nem tudom igazán utálni ezt a dögöt.
Én alapvetően autózni szeretek, és nem szerelni, ezért kifejezetten zavar, ha több időt kell egy autó szerelésére szánni, mint a vezetésére. Persze nagy öröm, ha valamit meg tudok csinálni rajta, pláne az én technikai alulképzettségem miatt, de sokkal jobb egy autót szépítgetés miatt buzerálni, mint azért hozzányúlni, mert ez se jó, az se jó.

Szeretem a kocsit, mert egy fesszabályozó hibát nem számítva csak akkor hagyott cserben, ha én voltam ökör, megjártam vele Az Alföldet és a Balaton-felvidéket, és kifejezetten élvezem, hogy polgárpukkasztó módon, (amikor a mai világban minden arról szól, hogy csak az új lehet a jó,) én egy régi, az emberek többsége által levegőnek nézett, KGST-s vacaksággal járok. Jó dolog kilógni egy kicsit a tömegből, és remélem, nem hangzik nagyképűen, de jó dolog begyűjteni azt a pár elismerő/megdöbbent pillantást, amit az vált ki, amikor az autók tömegéből kitűnik egy sárga lámpás, röfögő harley-davidson hangú konzervdoboz (személyes kedvenceim a mutogató kisgyerekek és a tinédzserek, akik már nem úgy nőttek fel itt pesten, hogy az utcakép része a kispolszki, és el se tudják képzelni, hogy ezzel közekedni is lehet, hosszabb távon is.)

Lehet sorolni az észérveket, hogy az autó árával, és a ráköltött alkatrészekkel együtt is valszeg még mindig olcsóbban kijöttem, mintha vettem volna egy 10 éves Suzukit/Opelt/Kiát/akármit, és hogy keveset  fogyaszt, meg olcsó a biztosítás, de alapvetően legfőbb érv, hogy szeretek kispolszkizni. Viszont a mérleg másik nyelvében egyre jobban gyűlnek a hibák, és remélem, nem fogy el a türelmem. Nem tudom, lesz-e türelmem nekiállni úgy, ahogy az 500asnak.


Fiat 126, én így szeretlek. És utállak.












(bocsi, hogy semmi konkrét dolog, csak lelkikurkászás, de ez most kikívánkozott.)
(Ja de, mégis! Leszedtem a szempillákat, és raktam fel az orrára emblémát. Na bumm.)









2011.02.03. Csütörtök

Ott hagytuk abba,hogy öröm é bódottág van. :)
Hogy izgalmas legyen az idei 126os nap is, arról gondoskodott az, hogy 25.én még nem töltött vissza semmit a generátor.
Felfegyverkeztem egy igazán pofás, kábelekkel ellátott alumíniumdarabbal, amit szokás fesszabályozónak is hívni, majd felsprinteltem az 500as klub vezetőjéhez (továbbiakban: Pista), ahol Edina néni agonizált már karácsony óta.

Bíztunk benne, hogy ennyi megoldja a problémát, de arra az esetre, ha ez nem lett volna elég, ott volt a 600as motorton figyelő, amúgy kiszuperálásra szánt generátor is. Nur nicht beszarren. :)

A fesszabályozó kicserélése után beraktuk az új Bannert, és ráadtuk a gyújtást - idáig nem volt semmi kontroll-lámpa, ezúttal csak az olajnyomásjelző lámpa nem tisztelt meg minket ragyogó személyiségével - mint kiderült, az olajgomba is összefosta magát az állásban, Pista megajándékozott egy hibátlan bontottal, azóta is működik.

Szerencsére a próbaindítás és töltésmérés sikeresnek bizonyult, a másik generátort nem kellett bevetni, így azóta - mint azt páran tudjátok is - részt vettünk a 126os napon, a frissen lehullott hó megadta az alaphangulatot a csúszkálásra is - ezúton is köszönöm, hogy ott lehettünk. :)

Ezután az autó kapott egy tisztességes  magasnyomású mosást, aminek az lett a vége, hogy ami befagyhatott az autón, az befagyott, beleértve az indítóbovdent, a gázbovdent, az ajtókat, a tanksapkát, és a szivatóbovdent, ez utóbbi el is szakadt, úgyhogy ma alkatrészbeszerző körútra indultam, és hirtelen felindulásból a szivatóbovden mellé vettem két új hátsó lámpabúrát is, új csavarokkal. Más kérdés, hogy a lengyel kisipari munka minőségének ékes bizonyítékaként a 6 búracsavarból 1 becsavarás közben széjjelmorzsolódott - ezúton üzenem a lengyel kisipari munkásoknak, hogy pottyantsanak drótkefével szeretkező sündisznókat a nemesebbik felükből, ha még egyszer ilyen sz@rt csinálnak.
(a tanksapkát meg visszacseréltem a gyárira a gyönyörűséges francia utángyártott izé helyett, talán az nem fagy be. Meg amúgyis. :) )

A mai nap eseménye még, hogy újra van féklámpám. A kapcsoló már kontakthibás volt, és a hátsó lámpa paneljébe bemenő kábel csatlakozója is széjjel volt már morzsolódva. Most már legalább nem kell attól tartanom, hogy a kocsi egyetlen átrohadástól mentes részét, vagyis a hátulját esetleg valami fogalmatlan balfácán lezúzza, mert nem ég a féklámpám.

És akkor a 600as motorról is pár szó: Már lent van a gépműhelyben, szépen elpucolva, várunk az alkatrészekre. A vezérműtengely a futott százpárezer kilométeréhez képest egészen pöpec állapotban van, a gépműhely vezetője mondta, hogy egyesek tán még ezt a tengelyt is visszatennék, annyira kevés kopott belőle, de ha már szét van szedve, akkor rakjunk bele újat. Úgyhogy veszek bele újat. :)

Az önindítók pedig elkészültek. A polskié már bent is van a helyén, hibátlanul üzemel, az 500asé meg eltevődött a polcra. Májusra bent kell lennie a helyén. :)

És pár kép.








2011.01.24. Hétfő



Mit jelent az emberek számára  a kispolszki szerelése?
Örömöt és boldogságot.

Van három önindítóm.
Öröm.

Mindhárom sz@r.
Boldogság.

Na de kitisztítjuk, megperselyezzük.
Öröm.

De nem lehet jó perselyt kapni bele, mert ha a persely szar, a forgórész is szar.
Boldogság.

Na de akkor csináltatunk bele perselyt.
Öröm.

Na de a perselymintaboltban hírét se hallották hasonlónak, csak gyártatni lehet.
Boldogság.

Közben persze haladunk az autóval.
Öröm.

De 4 év után kifingott az akksim.
Boldogság.

Sebaj, vettünk szép új Bannert.
Öröm.

De nem tölti vissza a generátor.
Boldogság.

Mára ennyi idő jutott, holnap fesszabályzó csere, hátha jó lesz, és a 126-os napra elkészülünk.

Akkor lesz majd öröm és boldogság.
:)

2011.01.12. Szerda

A legutóbbi lerohadásom ráébresztett arra, hogy hamarosan le fog égni a pofám, ha továbbra is a kölcsönmotort nyúzom, arról nem is beszélve, hogy mi van, ha komolyabb baja lesz. Így hát egy év állás után rászántam magam arra, hogy az 500as klub vezetőjének segítségével szétkapjuk az eredeti 600as blokkot :) :)

Ugyebár azért lett egy éve lerakva az egyébként nagyon szépen ketyegő eredeti blokkocska, mert alapjáraton már égett az olajlámpája (valamint bemelegedés után egyre nagyobb fordulatszámokon), és nem akartam a ritka szerkezetet annak a veszélynek kitenni, hogy minden totálisan taccsra tevődik.

Úgyhogy a mester széjjelkapta a motort -  a vezérműtengely és az olajpumpa jó állapotnak örvend, nincs széjjelmaródva, ettől függetlenül lehet, hogy új tengelyt veszek bele. és ami eddig titok volt, az most már biztos, nincs az eredeti motor felfúrva :)

Az, hogy mennyi trutymó volt a blokkban, az meg a képeken látható.

A héten felújítjuk az 500as és a polák önindítóit, jövő héten ha minden összejön, gépműhely, perselyezés, HF felújítás - addig beszerződnek az alkatrészek :)

2011.01.04. Kedd

találós kérdés rovat újra: Dinamós, vagy generátoros burkolólemez van-e a képen? (a választ sajna én nem tudom, de nagyon megköszönném, ha valaki megmondaná, milyen. ;) )