Tevékenységtérkép
2011.02.03. Csütörtök
Ott hagytuk abba,hogy öröm é bódottág van.
Hogy izgalmas legyen az idei 126os nap is, arról gondoskodott az, hogy 25.én még nem töltött vissza semmit a generátor.
Felfegyverkeztem egy igazán pofás, kábelekkel ellátott alumíniumdarabbal, amit szokás fesszabályozónak is hívni, majd felsprinteltem az 500as klub vezetőjéhez (továbbiakban: Pista), ahol Edina néni agonizált már karácsony óta.
Bíztunk benne, hogy ennyi megoldja a problémát, de arra az esetre, ha ez nem lett volna elég, ott volt a 600as motorton figyelő, amúgy kiszuperálásra szánt generátor is. Nur nicht beszarren.
A fesszabályozó kicserélése után beraktuk az új Bannert, és ráadtuk a gyújtást - idáig nem volt semmi kontroll-lámpa, ezúttal csak az olajnyomásjelző lámpa nem tisztelt meg minket ragyogó személyiségével - mint kiderült, az olajgomba is összefosta magát az állásban, Pista megajándékozott egy hibátlan bontottal, azóta is működik.
Szerencsére a próbaindítás és töltésmérés sikeresnek bizonyult, a másik generátort nem kellett bevetni, így azóta - mint azt páran tudjátok is - részt vettünk a 126os napon, a frissen lehullott hó megadta az alaphangulatot a csúszkálásra is - ezúton is köszönöm, hogy ott lehettünk.
Ezután az autó kapott egy tisztességes magasnyomású mosást, aminek az lett a vége, hogy ami befagyhatott az autón, az befagyott, beleértve az indítóbovdent, a gázbovdent, az ajtókat, a tanksapkát, és a szivatóbovdent, ez utóbbi el is szakadt, úgyhogy ma alkatrészbeszerző körútra indultam, és hirtelen felindulásból a szivatóbovden mellé vettem két új hátsó lámpabúrát is, új csavarokkal. Más kérdés, hogy a lengyel kisipari munka minőségének ékes bizonyítékaként a 6 búracsavarból 1 becsavarás közben széjjelmorzsolódott - ezúton üzenem a lengyel kisipari munkásoknak, hogy pottyantsanak drótkefével szeretkező sündisznókat a nemesebbik felükből, ha még egyszer ilyen sz@rt csinálnak.
(a tanksapkát meg visszacseréltem a gyárira a gyönyörűséges francia utángyártott izé helyett, talán az nem fagy be. Meg amúgyis.
)
A mai nap eseménye még, hogy újra van féklámpám. A kapcsoló már kontakthibás volt, és a hátsó lámpa paneljébe bemenő kábel csatlakozója is széjjel volt már morzsolódva. Most már legalább nem kell attól tartanom, hogy a kocsi egyetlen átrohadástól mentes részét, vagyis a hátulját esetleg valami fogalmatlan balfácán lezúzza, mert nem ég a féklámpám.
És akkor a 600as motorról is pár szó: Már lent van a gépműhelyben, szépen elpucolva, várunk az alkatrészekre. A vezérműtengely a futott százpárezer kilométeréhez képest egészen pöpec állapotban van, a gépműhely vezetője mondta, hogy egyesek tán még ezt a tengelyt is visszatennék, annyira kevés kopott belőle, de ha már szét van szedve, akkor rakjunk bele újat. Úgyhogy veszek bele újat.
Az önindítók pedig elkészültek. A polskié már bent is van a helyén, hibátlanul üzemel, az 500asé meg eltevődött a polcra. Májusra bent kell lennie a helyén.
És pár kép.

Hogy izgalmas legyen az idei 126os nap is, arról gondoskodott az, hogy 25.én még nem töltött vissza semmit a generátor.
Felfegyverkeztem egy igazán pofás, kábelekkel ellátott alumíniumdarabbal, amit szokás fesszabályozónak is hívni, majd felsprinteltem az 500as klub vezetőjéhez (továbbiakban: Pista), ahol Edina néni agonizált már karácsony óta.
Bíztunk benne, hogy ennyi megoldja a problémát, de arra az esetre, ha ez nem lett volna elég, ott volt a 600as motorton figyelő, amúgy kiszuperálásra szánt generátor is. Nur nicht beszarren.

A fesszabályozó kicserélése után beraktuk az új Bannert, és ráadtuk a gyújtást - idáig nem volt semmi kontroll-lámpa, ezúttal csak az olajnyomásjelző lámpa nem tisztelt meg minket ragyogó személyiségével - mint kiderült, az olajgomba is összefosta magát az állásban, Pista megajándékozott egy hibátlan bontottal, azóta is működik.
Szerencsére a próbaindítás és töltésmérés sikeresnek bizonyult, a másik generátort nem kellett bevetni, így azóta - mint azt páran tudjátok is - részt vettünk a 126os napon, a frissen lehullott hó megadta az alaphangulatot a csúszkálásra is - ezúton is köszönöm, hogy ott lehettünk.

Ezután az autó kapott egy tisztességes magasnyomású mosást, aminek az lett a vége, hogy ami befagyhatott az autón, az befagyott, beleértve az indítóbovdent, a gázbovdent, az ajtókat, a tanksapkát, és a szivatóbovdent, ez utóbbi el is szakadt, úgyhogy ma alkatrészbeszerző körútra indultam, és hirtelen felindulásból a szivatóbovden mellé vettem két új hátsó lámpabúrát is, új csavarokkal. Más kérdés, hogy a lengyel kisipari munka minőségének ékes bizonyítékaként a 6 búracsavarból 1 becsavarás közben széjjelmorzsolódott - ezúton üzenem a lengyel kisipari munkásoknak, hogy pottyantsanak drótkefével szeretkező sündisznókat a nemesebbik felükből, ha még egyszer ilyen sz@rt csinálnak.
(a tanksapkát meg visszacseréltem a gyárira a gyönyörűséges francia utángyártott izé helyett, talán az nem fagy be. Meg amúgyis.

A mai nap eseménye még, hogy újra van féklámpám. A kapcsoló már kontakthibás volt, és a hátsó lámpa paneljébe bemenő kábel csatlakozója is széjjel volt már morzsolódva. Most már legalább nem kell attól tartanom, hogy a kocsi egyetlen átrohadástól mentes részét, vagyis a hátulját esetleg valami fogalmatlan balfácán lezúzza, mert nem ég a féklámpám.
És akkor a 600as motorról is pár szó: Már lent van a gépműhelyben, szépen elpucolva, várunk az alkatrészekre. A vezérműtengely a futott százpárezer kilométeréhez képest egészen pöpec állapotban van, a gépműhely vezetője mondta, hogy egyesek tán még ezt a tengelyt is visszatennék, annyira kevés kopott belőle, de ha már szét van szedve, akkor rakjunk bele újat. Úgyhogy veszek bele újat.

Az önindítók pedig elkészültek. A polskié már bent is van a helyén, hibátlanul üzemel, az 500asé meg eltevődött a polcra. Májusra bent kell lennie a helyén.

És pár kép.
2010.01.29. Péntek - Videó Update
Volt egy kis problémám az üzemanyag rendszerrel.
Karbit cseréltem, gyertyákat cseréltem, majd kiderült, hogy csak szimplán figyelmetlen voltam.
Tovább is van, mondjam még?
A figyelmetlenségem miatt egy vadiúj gyertya valszeg kimúlt, emiatt a Blaha Lujza tértől a Móricz zsigmond körtérig 1 hengerrel jöttem, a visszatett ősöreg Marelli gyertya segítségével az autó újra jól megy, de a régi karbi is vissza fog mászni, mert alapjáraton azonnal fullad az autó.
És ráadásként a Holló segítségével szerzett kincsek is próbára bekerültek
Bónusz: Bátyám most ért haza angliából, és hozott egy kis szuvenírt
UPDATE
Pocok jóvoltából a videó is megtekinthető az üzemanyagrendszer helyreállításáról
Ezúton is köszi
És akkor álljék itt az igaz történet, a történeti hűség kedvéért, avagy NÓÓÓRBI ÁPDÉT:
Január 25.én este mentem haza a 3 órán át tartó edzésről, dögfáradtan, vöröslő szemekkel, amikor láttam a műszerfalon, hogy Edinának elfogyott a tápszere, és már nemnagyon húzza sokáig.
Ezért betértem egy OMV kútra, ahol drágállottam a benzin árát, ezért úgy döntöttem, eddigi gyakorlatommal szemben most egy kevés 95-ös benzint tankolok, amivel kihúzom majd addig a kútig, ahol olcsóér kapni a 98ast.
Be is állok a kúthoz, 1500 Forintban meghatároztam a limitemet, és leemeltem azt a pisztolyt, ami MELLÉ oda volt írva, hogy Super 95.
Fizetés után távozás következett, de alig mentem 50 métert, elkezdett gázadásra fulladni az autó, a tükörben gyönyörűszép fehéres füstöt láttam, mint annó a menőbb dizsiben szokott volt használni.
Úgyhogy autó félreáll, talán felakadt az úszó, megkocogtatom a karbit, biztos jó lesz, a fehér füstöt meg betudtam a hideg motornak és a -10 foknak.
Az autó nem gondolta úgy, hogy aznap be fog indulni, párszor sikerült beröffenteni, aztán 2-3 fordulat után le is állt.
Úgyhogy mivel nem volt kedvem este 11 órakor -10ben autót szerelni, elcsíptem egy utolsó metróhoz hasonlító járművet, és elmentem a kedvesemhez.
Másnap reggel aztán korán haza, gondoltam, felmarkolok egy tartalék karbicseket, hátha az tömődött el, Szervízkönyvben is a karbit jelölték meg többen hibaforrásként - de a karbi cseréje után sem akart beindulni a gép. Közben az akku is elkezdett leszívódni a sok indítózástól - de egy fatális véletlennek köszönhetően összefutottam Holloval, akinél épp volt bikakábel- de a bikakábel sem indította be a járművet.
Ekkor a gyertyákra kezdtünk gyanakodni, Hollonak hála eljutottam egy autósboltba, ahol gazdagabb lettem két NGK gyertyával, majd visszamentünk, és újra próbálkoztunk - de semmi eredmény.
Ekkor Hollót elszólította a kötelesség, úgyhogy felcsörögtem OGY-t, aki ígéretet tett 126os napra menet előtt egy "ránézésre".
Este 3/4 6 tájékán meg is érkeztek, Gyula és Soma is új szerzeményével - de mivel akkor nem lettünk okosabbak, és sürgetett az idő, Somának köszönhetően utasként részt tudtam venni a bulin, majd buli után - egy nagyobb csapattal - visszaindultunk Edinához autót szerelni.
És amikor már a 3. ember kérdezte, hogy biztos nem tankoltam-e gázolajat (meg voltam győződve, hogy nem), akkor megnéztem a blokkot.....
A sok jó ember ezek után nagy derülések közepette leszívta nekem a gázolajat a tankból, én elporoltam egy kanna benzinért, majd miután mindent visszacsavaroztunk, elballagtam hazafelé.
<Blogpost első része>
Majd visszatettem a karbicseket, telenyomtam 98assal, hogy tovább híguljon a maradék - azóta az autó tökéletes, és túl van egy nagy mosáson.
Még egyszer köszi mindenkinek, akik segítettek aznap éjjel, remélem, senkinek nem okoztam pótolhatatlan veszteségeket





UPDATE
Pocok jóvoltából a videó is megtekinthető az üzemanyagrendszer helyreállításáról

Ezúton is köszi

És akkor álljék itt az igaz történet, a történeti hűség kedvéért, avagy NÓÓÓRBI ÁPDÉT:
Január 25.én este mentem haza a 3 órán át tartó edzésről, dögfáradtan, vöröslő szemekkel, amikor láttam a műszerfalon, hogy Edinának elfogyott a tápszere, és már nemnagyon húzza sokáig.
Ezért betértem egy OMV kútra, ahol drágállottam a benzin árát, ezért úgy döntöttem, eddigi gyakorlatommal szemben most egy kevés 95-ös benzint tankolok, amivel kihúzom majd addig a kútig, ahol olcsóér kapni a 98ast.

Be is állok a kúthoz, 1500 Forintban meghatároztam a limitemet, és leemeltem azt a pisztolyt, ami MELLÉ oda volt írva, hogy Super 95.
Fizetés után távozás következett, de alig mentem 50 métert, elkezdett gázadásra fulladni az autó, a tükörben gyönyörűszép fehéres füstöt láttam, mint annó a menőbb dizsiben szokott volt használni.
Úgyhogy autó félreáll, talán felakadt az úszó, megkocogtatom a karbit, biztos jó lesz, a fehér füstöt meg betudtam a hideg motornak és a -10 foknak.
Az autó nem gondolta úgy, hogy aznap be fog indulni, párszor sikerült beröffenteni, aztán 2-3 fordulat után le is állt.
Úgyhogy mivel nem volt kedvem este 11 órakor -10ben autót szerelni, elcsíptem egy utolsó metróhoz hasonlító járművet, és elmentem a kedvesemhez.
Másnap reggel aztán korán haza, gondoltam, felmarkolok egy tartalék karbicseket, hátha az tömődött el, Szervízkönyvben is a karbit jelölték meg többen hibaforrásként - de a karbi cseréje után sem akart beindulni a gép. Közben az akku is elkezdett leszívódni a sok indítózástól - de egy fatális véletlennek köszönhetően összefutottam Holloval, akinél épp volt bikakábel- de a bikakábel sem indította be a járművet.
Ekkor a gyertyákra kezdtünk gyanakodni, Hollonak hála eljutottam egy autósboltba, ahol gazdagabb lettem két NGK gyertyával, majd visszamentünk, és újra próbálkoztunk - de semmi eredmény.
Ekkor Hollót elszólította a kötelesség, úgyhogy felcsörögtem OGY-t, aki ígéretet tett 126os napra menet előtt egy "ránézésre".
Este 3/4 6 tájékán meg is érkeztek, Gyula és Soma is új szerzeményével - de mivel akkor nem lettünk okosabbak, és sürgetett az idő, Somának köszönhetően utasként részt tudtam venni a bulin, majd buli után - egy nagyobb csapattal - visszaindultunk Edinához autót szerelni.
És amikor már a 3. ember kérdezte, hogy biztos nem tankoltam-e gázolajat (meg voltam győződve, hogy nem), akkor megnéztem a blokkot.....

A sok jó ember ezek után nagy derülések közepette leszívta nekem a gázolajat a tankból, én elporoltam egy kanna benzinért, majd miután mindent visszacsavaroztunk, elballagtam hazafelé.
<Blogpost első része>
Majd visszatettem a karbicseket, telenyomtam 98assal, hogy tovább híguljon a maradék - azóta az autó tökéletes, és túl van egy nagy mosáson.

Még egyszer köszi mindenkinek, akik segítettek aznap éjjel, remélem, senkinek nem okoztam pótolhatatlan veszteségeket
