Címke: vásárlás (8)

Tevékenységtérkép

2009.06.14. Vasárnap + UPDATE

Másfél kalandos napot töltöttem már el a 004-es ügynök társaságában. Igen, már elhoztam Komlóról az autót :)

Nem mondom, hogy azonnal megbarátkozott volna velem a gépezet, bár jókedvűen fogadott. Értsd: Amikor a tulajhoz beállítottunk, elindult pöccre, és gyönyörűen járt.
Körbejártam mégegyszer, megláttam, hogy kézigázas, hát a tulaj csak csodálkozott, hogy családban van nekik 32 éve az autó, de hát ezt nem is tudták :D Na mondom, jóóóóvan :D

Aztán elindultunk Komlóról Siófok felé, közben Sásdon megtankoltunk, majd tovább.
(más kérdés, hogy ott kiderült: féklámpám az nincs. még szerencse, hogy ilyen körültekintő vagyok ... )

 Aztán haladunk tovább, kézigáz 80-ra belőve, heppinessz, szánsájn ....
Majd jött egy emelkedő.
Kézigáz vissza, lábbal adagolunk, hátha vissza kell gangolni.
És akkor nem pörgött fel a motor.
Emelkedő egyre enyhébb ugyan, de a 004es ügynök lassul, majd megáll, és lefullad (ez volt Nagykónyi előtt.)

Megállok,indítózok, lámpák felgyulladnak, majd az indító felhúzása után szépen ki is alszanak.
Hm.

Visszaereszt indító, lámpák megint égnek.

A kísérő haverokkal szépen feltoltuk az emelkedő tetejére, másik oldalon legurít, az autó szépen ketyeg. Jíháááá.
Megyünk tovább, következő emelkedőnél megint fulladozás, megint leállás.
Ejhajahujj.
Az itteni kis falu büféjénél megálltunk ebédelni, még épp be tudtam odáig gurulni, közben szétvetett az ideg, hogy megcsináltam megint az év üzletét. Karki Úr, király voltál.

Hami után még egy betolás, autó megint gyönyörűen jár.
Hm.

Viszont generátor lámpa masszívan ég.
Ezúttal el is jutottam vele Kőröshegyig, ahol a családunk kis nyaralója álldogál, de beindulni többet már nem indult be indítózástól, csak betolástól.

A lefulladást én a régóta használaton kívüliségre és a karbiban lévő szutykok számlájára írnám, az indítózás nyomisága pedig szerintem két dologtól lehet - persze ha van más ötlet, ne kíméljetek :)
- a remekbeszabott kókány skodagenerátorból kicsúszott az egyik kábel, amit visszadugtam, de még nem tudta feltölteni az akkut,
- az akku eleve szar (próbálom most egy tartalék akkuval az indítást, de az sem volt használva már fél éve, nem túl meggyőző az sem...)

úgyhogy most így áll a helyzet az új szerzeménnyel, egyébként meglepő, mennyivel kényelmesebb autó az 500-as(om)hoz képest, a rugózása finom, a váltó pontosan kluttyan, de az erőt még mindig hiányolom belőle, habár 70-80as tempó simán tartható vele.

És egy grátisz poén: Egy balatoni barátomnak említettem, hogy ez egy luxusautó, már tempomat is van benne, tartja is szépen a sebességet.
Erre barátom:
-Ugyan, hát én lesz*pom magam, ha igazad lesz!
Erre megmutattam neki, hogy a kézigáz kihúzásától hogy megy szépen lejjebb a pedál...
Így esett, hogy barátom lóg magának egy orális önkielégítéssel. :)

És most pár kép.

UPDATE:

Azon felbuzdulva, hogy a generátor kábelét visszanyomtam, és hogy a tartalék akkunál menet közben, nulla fogyasztó mellett szépen kialudt a töltésjelző lámpám (tehát égett, amikor elindultam, majd kialudt pár kilométer után), az időközben feltöltött eredeti akkut visszanyomtam a helyére és elindultam a volt osztálytársamhoz az északi partra, Balatonudvariba. Mivel közben lekéstem az utolsó kompot, elindultam hát körbe, mivel a kontroll lámpák látszólag elmentek aludni.

Amikor aztán Siófokon megint kigyulladt a töltésjelző lámpám, megeresztettem egy telefont, hogy ma szerintem már nem megyek át Béudvariba, és visszafordultam.

BéSzéplak-Alsón már nem tudtam indexelni.

Zamárdinál a tompított fényem elment aludni, maradt a távfény és a helyzetjelző.

Szántódon már a távfényem sem égett.

Itt aztán 19-re lapot húztam, és helyzetjelzővel, 30as tempóban csordogáltam át Szántódról Kőröshegyre a kivilágítatlan országúton (3-an jöttek szemből és ketten előztek ki ezalatt az alig 400 méteres szakaszon - volt parám megszámolni őket, és elábrándozni azon, hogy miért nincs ilyenkor telihold).

De szép lassan visszaértem, leraktam az autót, és a tartalék akkut (amit ma már a generátornak egyszer talán sikerült feltöltenie) felraktam töltőre.
Holnap újra próbálkozok.

(apropó hold: Tudja valaki, mi az: nagy, szőrös, barna és a föld körül kering? )






2009.06.02. Kedd

Foglalóztam tegnap egy vasat. Igen. Megcsináltam. :D Megelőlegezem neki a blogon a garázsban a helyet, a vételár maradékát június 30ig kell kiperkáljam, addig kerül rá egy zöldkártya a mostani tulaj jóvoltából (műszaki még van októberig), és akkor lábon fogom elhozni :)
Eluralkodott rajtam az elborult gyűjtői szenvedély.
Első tulajos (mármint a mostani tulaj édesapja hozta el a merkúrtól 1977ben az autót), a garázst köré építették (a család másik autója, az 5ös BMW nem is fér bele :D ), és három hónap állás után pöccre beindult két köszörülés után. Nagyon egyben van szerintem, fék satura befog, ha odalépek, kormány nem mászik mindenfelé. Kipróbáltam, az 500ashoz képest rémisztően gyenge, nem tudom, hogy azért, mert nehéz a kasztni és a 650es 500ashoz képest gyengébb a motor, vagy mert nincs elég kompresszió, de majd kiderül :)

Polski Fiat 126p 600, kúpkróm, 1977. Beszéljenek róla a képek - egykettő még használtautós, de sebaj  :)

2009.05.29. Péntek

Vasárnap lesz egy hete, hogy egy centit sem mentem kicsi Lujzával, mert enyhén szólva legatyásodott az erőműve. Úgyhogy leírom, mi az ábra most vele, jövő héten meg megy ki Lacmanhoz, hogy minden a helyére kerüljön.
Aki olvasott egy hete szervízkönyvet a 126.hu-n, annak nem lesz ez most újdonság :)

A motorom másfél évvel ezelőtti felújítása óta csak a szinterezéshez kellett szétszedni, de attól kezdve már nem volt teljesen olyan, mint volt.
Egy idő után ugyanis üzemmeleg motornál kigyulladt az olajlámpája, majd gázadásra elaludt. Másfél évig üzemmelegen is csak akkor gyulladt fel az olajlámpa, ha mondjuk Nyíregyházától Szolnokig úgy mentem a 4-es főúton nyáron a 40 fokban a hátsó ülésen sok csomaggal, hogy nem mentem 100nál lassabban :)

Akkor kezdtem pánikba esni, amikor a törökbálinti Corától a budaörsi Tescoig (autópályán)  80as tempót nem túllépve menet közben is kigyulladt az olajlámpám.

Akkor ott megálltam a leállósávba (megjegyzés: mi a francnak írják ki az autópálya feletti fényújságokra állandóan, hogy leállósávon tartózkodni veszélyes??? Jókedvéből áll ott az a szerencsétlen? Vagy hol álljon meg, a belső sávban??? ), megvártam, hogy lehűljön egy kicsit a motor, majd hazacammogtam.
Ekkor pár telefont lebonyolítottam, fórumra beírtam a panaszaimat, majd már információkkal felvértezve elmentem a zsombicarba, és vettem egy új olajgombát.

A cserét követően elmentem este a dolgomra, de miután másfél óra pihentetés és 2,5 kilométer után megint elkezdett menet közben (50es tempónál, mert városban vagyunk) világítani az olajlámpám, és gyanúsan gyengülni a motor, már tudtam, hogy orvosra is szükségem lesz. Úgy jártam, mint a szőkenő, amikor melléül a WC-n.

Autó félreállít, barátom a vontatókötéllel kihív, Lacman felhív, hogy vihetem-e este 9kor a kocsit. Ráadásul szombaton tali, és BeZiL rám testálta a budapestiek lenavigálását az alfődre (más kérdés, hogy Holló nélkül a 4es útra sem találtam volna vissza a vecsési tescótól, de az egy másik történet :D )

Lacman megnyugtatott, van elképzelése, mi a baj, szombatra összerakja az autót. Ha addig él is.

Úgyhogy a haverral kivontattuk az autót érdre, otthagytuk Lacmannak az autót, hogy másnap korán neki tudjon kezdeni. Vontatás alatt az egyik fékmunkahenger megadhatta magát, mert a kúposfelni alól csodaszépen elkezdett gyöngyözni a fékfolyadék. zsííír. vazz.

Másnap aztán még egyszer kirohantam egy új vezérműlánccal meg egy kanna olio-val Érdre, majd vártam a fejleményeket - este fél 11kor kaptam a telefont: kész az autó, mehetek érte. Megérkezésemkor Lacman még fejlámpával matatott valamit a motortérben, majd megmutatta az olajpumpámat. A cucc nem nagyon forgott körbe, nem csoda, ha nem ment fel olaj. A vezérműtengelyem végét gyönyörűen összekaristolta, de az még nem cserélődött ki, mert talán még jó lesz, legalább a másnapi túráig.

(ezután próbakör, autó köhög-krákog egypicit alattam, viszem vissza. Laci megy vele, kettesben kiviszi a 60at, nincs ezzel semmi baj. Ez az autó utál engem... :S Majd fordulnék meg, de akkor már nem jár szépen a motor, újra krákog...  La mitica di cinquecento :) ... úgyhogy motortér kinyit, gyújtáselosztó szikrázik. Lacman nagy levegőt vesz, éjjel 11kor fejlámpával a meleg májusi éjszakában garázs nélkül nekiáll kicserélni. Azt mondtam, lesz autód holnapra, punktum. :)
Gyujtás kicserél, beállít, az autó még mindig krákog, Laci káromkodik, Karki ideges, mert a szomszédok az üvöltő motor miatt mindjárt kijönnek vasvillával ;) majd következőre Laci bemegy az udvaron álló, burkolólemezeitől megszabadított romos 500-ashoz, leszedi a karbiját, majd berakja az enyém helyére. Gyorsabb, mintha hétfőig várnánk, hogy sűrített levegővel kipucolhassuk a koszolódott karbit. :)
Szóval karbi fel, motor gyönyörűen jár, Karki örül, Laci mehet aludni. Az óra 1:30-at mutat. )

Másnap találkozó, összegyűjtjük az embereket.... Amíg Lágymányosról átérek a vecsési Tescóig, már megint világít az olajlámpám alapjáraton. Anyáááááááááááád.
Gondoltam, amíg menet közben nem világít, addig nincs komoly baj.

Albertirsánál már világított menet közben is... Konvoj megáll, pihentet, mindenki körbeállja a falkavezérnek kikiáltott nyommer autót.... Majd 60as tempóban begurulunk Ceglédre. Karki is begurul. Legalább a szlalomversenyen szeretett volna indulni, de így nem lehet - az autóval még haza kell érni... Pedig látszólag az autó jól megy, nem érződött vacaknak. De nem lehet kockáztatni :S

2 megállással haza is értem Ceglédről Budára, autó leállít, a végén már nagyon furcsa zajok jöttek a motortérből.
Úgyhogy azóta csak áll a kertben az autó, anyámtól meg kölcsönkérődött a Lancer, hogy lehessen valahogy munkába is járni.

Pünkösd után újabb forduló következik, ráadásként vizskára felkészítés fékjavítással - légtelenítéssel + kormánygép csere a holtjáték csökentésre, addig a Mitsut nyüstölöm.

És a ráadás: Lehomokszóródtak és felnijavítódtak-görgőződtek az eredeti felnik. Az egyik lyukas lett, az idő kikezdett vele, a  felnis el is törte, mert vékony volt már a felfogatásnál a fém - vagy kuka, vagy valami alternatív javításimódszer, még meglátom,mi a jobb - és két felnin a dísztárcsa anyájának már átszakadt a menete, jövő héten reményeim szerint az is ki lesz küszöbölve, aztán mehet rá a festés, vagy a szinterezés- addig még ezt is kitalálom :)

Most pedig pár semmitmondó kép, mert a szerelésről és a találkozóról magáról nem készült fotó :)




2009.03.03. Kedd

Csak sikerült a képeket feltöltenem...Szóval.

Tegnap volt Lujzadhága névnapja (köszönöm, hogy emlékeztettél rá, R.István :D ) így hát megajándékoztam pár aprósággal, mint pl. Fiat 850-esről származó dudagomb (szebb, mint a gyári fekete bakelitdarab, nem? ), új váltóbot gumiharanggal, mert a régi már nagyon ótvar volt, valamint egy gyári váltógombbal, ami gyorsan le is került, mert amíg nincs gyári hosszúságú váltórudam, addig nagyon nehéz a fokozatokat kapcsolni, így visszament rá a homasitás hosszúfejű váltógomb. :)

És a kérdésre a válasz, ami miatt napok óta senki nem bír aludni, amit suttogva és hangosan, országszerte munkahelyeken, vonaton, utcán, és élelmiszerboltokban mindenki kérdez..... :)

RAL 7004 a felni színe.

Szép napot mindenkinek!

2009.02.25. Szerda

Ki gondolná, hogy az első számú képen szereplő kúposfelni egy az egyben ugyanaz, mint a többi képen látható felni ? :D


Meg szereltem lökhárítót is, és fújtam lökhárító távtartókat is. Eközben megállapítottam, hogy volt már ez a lökös is javítva, na meg hogy a kamionos valszeg kivégezte az egyik távtartómat, emiatt az egyik oldalon a lökös hozzáér a kasztnihoz. De egyrészt ajándék lónak nem nézem a fogát, másrészt mindenképp egészségesebben néz ki így az autó, és ez úgyis csak átmeneti megoldás :)

És a nap egyik kellemes meglepetése volt, hogy kaptam egy Hard-Top kemény tetőt az autóhoz, amin ugyan van javítani való, de télen mégse kínozza az ember a ponyvát :)

Történt ugyanis, hogy vittem a kúposfelniket a gumishoz, hogy a rágyógyult 155ös gumikat leszedjék róluk, mert én ahhoz kevés vagyok egy csavarhúzóval :) Na és akkor meglátja a főnök, hogy én 500-assal érkeztem, és megkérdi:

- Nem kell magának egy keménytető 500-ashoz? Volt nekem ezelőtt 20 évvel, de ezt elfelejtettem odaadni a következő tulajnak.
- hát mindenképp megnézném... mennyiért számítaná meg?
- ingyen odaadom, nem kell az már nekem ...

Így lettem én egy keménytető boldog tulajdonosa. De azzal is lesz majd még meló...

Első kép Copyright By BeZiL. Minden jog fenntartva. ;)

2009.02.23. Hétfő

Tegnap megtapasztaltam, hogy a biztos tájékozódás eszköze még mindig a térkép.
Egy Fiatos fórumon hirdettek egy ingyen elvihető Fiat 500as hátsó lökhárítót, és mivel épp most lett behorpasztva az enyém, vérszemet kaptam, és elindultam Szárligetre a napsütéses vasárnapon Lujzadrágával.

Bátyónak a GPS-ét kölcsönvéve gondoltam, nem lesz problémám az odajutással,  Bejelölgettem, hogy kerülje el a földutakat, a fizetős utakat, autópályákat, legrövidebb utat kérem, igen...

És habár 3 napja nem esett a hó, a kedves kis kütyünek mégis sikerült megszivatnia, és elvinni egy olyan útszakaszra, ahol a napsütés ellenére lejárt hóbol kialakult színjég szakasz fogadott. (lásd mellékelt képet :) )

HALÁL AZ ÖSSZES GPS-re. :D

/lökhárító szerelés coming soon/


2009.02.18. Szerda

Mélyen tisztelt olvasóság, engedjék meg hogy bemutassam családunk szeme fényét, egy 1994-es Mitsubishi Lancert.

Különleges apropója van annak, hogy most itt szerepel a "Mitsu", ugyanis neki köszönhetően 4 napja a Pesten igencsak megszaporodott hómennyiség ellénre kénytelen vagyok a fütéssel és téligumival kevéssé rendelkező fityóban tolni a kilométereket. Ami egyrészről mondjuk nagyon élvezetes, de másrészről élet-halál küzdelem :D

Ez a drágajó japán gépezet ugyanis szerepet cserélt pár napja Lujzával.
Először csak duplán kellett kuplungolni, meg fura volt, hogy a kuplungpedál alacsonyan fog, és nehezen állnak be a fokozatok a helyükre a legendásan pontos Mitsu váltóban.

Aztán már a duplakuplung sem volt elég, volt, hogy 8-9 kuplungolás után akadt csak be a megfelelő sebességbe a kocsi, és üresbe is izomból kellett kirántani a váltót.
Úgyhogy az autó leállítódott, belepte a hó... És amíg meg nem javítódik, a fityóval rohangászok a városban.

A tegnap éjjeli nagy havazásban persze éjfélkor robogtam ki a Tescóba Budaörsre (mert megígértem otthon, hogy hozok friss gyümölcsöt, csak kissé elszállt az idő :D ), és hihetetlen élmény volt nyári gumin a le nem takarított 1-es főúton menni. A legkissebb gázadásra is kitör ilyenkor a hátulja, maximális koncentrálás szükséges. (téligumi valszeg jövő héten érkezik az addigra már reményeim szerint lehomokolt-leszinterezett kúposfelnikre :) )

Hogy Tescóéknak sincs kolbászból a kerítésük, az azzal bizonyítandó, hogy szűzhóval volt teli az egész parkolójuk, az egyik körforgalomban egy ártatlan szituációban sikerült is beállnom menetiránnyal szemben :) szerencsére nem volt forgalom ;)

a nagy havazásban megállapítottam, hogy baromira idegesítő tud lenni, ha az ablaktörlő pont az ember arca előtt egy 15 centis sávban nem törli tisztára a szélvédőt, úgyhogy a homasitába is bekukkantottam egy ablaktörlő gumiért (persze már másnap ;) ), és csak otthon derült ki, hogy már a sufnituningot erősen megközelítő kinézetű tisztító szerkezet került a kosaramba. A képeken talán látszódik az eszméletlen kúúlsága az ablaktörlőnek :)

Zárásként annyi, hogy a Toyota-keréktárcsa mizéria lezárult, Óbudáról sikerült egy új garnitúrát vásárolnom a szenvedő félnek (kösz BeZiL a tippet!).

És onnét hazajövet megihletett az Északi vasúti összekötő híd, még szerencse, hogy volt nálam fényképező :)

Balesetmentes közlekedést mindenkinek!

2007.01.10. Lujza története I.

Januárban lesz két éve, hogy a tulajdonomban van a kis Silverline, ahogy BeZiL fogalmazott (érdekes elnevezés, de lehet, hogy átveszem ;) ) így úgy gondoltam, leírom szépen részletekben az elmúlt két év történetét és minden egyebet, mielőtt az emlékeim megfakulnak teljesen. Többrészes post-sorozat első részét fogadjátok szeretettel :)

A régóta érlelődő gondolat a fényképek dátumozása alapján Január 10.én ért elhatározássá,  akkor hoztam el Érdről, egy taxistól később életem első saját tulajdonú autójává váló 500as Fiatot.

Akkor még csak úgy gondoltam, hogy elviszem Törökbálintra, ahol egy, a családnak már sokat dolgozó autószerelő lakik, és ha az életnek csak a szikráját is felfedezzük benne, akkor beleugrok, megveszem, megcsinál(tat)om használhatóra, aztán szalonállapotot megcélzok vele lehetőségeimhez mérten.

De ne ugorjunk ennyire előre!

Szóval a kocsit először még decemberben találtam egy noname netes hirdetési újságban, fotó nélkül, el is ugrottam megnézni, hátha... mert kilakatolt, lefényezett, újrakábelezett, befejezés előtti autónak hirdették.

A fogadó látvány elvette a kedvem.
Akkor még be volt rakva a tulaj házának emeleti lépcsője alá (oda simán ember nem parkol be, tehát konkrétan be volt tolva oda), telepakolva szeméttel. ki is ábrándultam belőle egy időre.
Januárban az autó újra mutatkozott, ezúttal a használtauto.hu-n, szépen kipucolva, fotók alapján olyan állapotban, hogy lehet, mégis érdemes ezzel az autóval foglalkozni... Újbóli, alaposabb szemlére szántam el magam.

Mikor megérkeztünk anya Mitsubishijével és egy utánfutós trélerrel felfegyverkezve, a tulaj már bőszen próbált indítózni, de az autó nem nagyon akarta az igazat. Indítózott szépen, amennyire a kispókokból emlékeztem rá, de nem akarta elkapni, meg beröffenni. Megnézegettem a kasztnit, rohadás nem mutatkozott sehol, pár dolog nem stimmelt rajta (motorháztető görbe volt, ajtók nehezen csukódtak, csapkodni kellett őket, az embléma az orrán a legújabb szériáról, az 1972-es R változatról volt ismerős, és nem egy 1969es autóról. A váltóbot helyén egy fél rudazat és egy esernyőnyél volt..).

Ekkor trélerre kaptuk a gépet, elvittük Törökbálintra a már említett életvizsgálatra, ahol pár kedves történettel gazdagodtam rögtön :)
Toljuk be az aknára, puff, elakad a kocsi. Ugyanis az akna szélén, mint a jobbféle aknáknál szokott lenni, volt egy sín, hogy a kocsik ne zuhanjanak bele, ha béna sofőr áll be. itt azonban erről szó sem volt... A szerelőnk segédei vakarják a fejüket:

-Lehet, hogy nem fér rá az aknára...?
-Hát, a kispolszki még éppen rá szokott férni ... :)

Itt tudtam meg először, hogy habár sok a közös cucc a két autóban, de az 500as ennyivel keskenyebb - szerencsére a műhely elég nagy volt, betoltuk a kocsit az akna mellé.

És akkor indítózás:
Kerítettünk egy akkut, ráraktuk a sarukat, gyújtáskulcs elfordít: gyönyörűszép piros fények felgyulladnak a műszerfalon. juhéjjj :)
Szerelőnk fordítaná tovább a kulcsot: semmi nem történik, mire a két segédje kórusban kezd el nevetni rajta :

- Miaz, Miki, rég volt nálunk kispolszki, igaz?  Ne a kulccsal próbáld, hanem középen a kallantyúval, mint a régi kispolszkiknál :)

(Ekkor tudtam meg, hogy az autó nem kulccsal indul :) Sokmindent nem tudtam még ekkor, most se sokkal többet de remél(t)em, hamar tanulok :)

Indítózik, indítózik, de hát csak nem történt semmi.
Szerelőnk felteszi a kulcskérdést:
- Biztos, hogy van ebben az autóban benzin?
Az előző tulaj,aki elkísért engem a főpróbára, itt közbeszólt:
-Hát, legutóbb, 3 éve, amikor próbáltam, még volt benne... :)

Ekkor a mester már elöl van a benzintanknál, csavarja lefele a tanksapkát, nézi, lögyböli, szimatol...
-Hát, van benne valami lötty, de szag alapján, ha az is volt, most már biztos nem benzin....

Tehát a kolléga már szívja is fel egy kannából a friss benzint egy injekciós tűbe, küldi be az égéstérbe az éltető naftát...

És következő pillanatban a motor járt. Pár fordulatot csak, amíg ez a kis benzin tartott, de beindult - gondoltam, jó, itt nagy baj már nem lehet...

És pár perccel később az előző tulajjal egymás kezébe csaptunk a műhely előtt.


(folytatása következik)