Na kéremalássan, idáig tartott a hallgatás.

Leírom az eddigi fejleményeket, mert mire újra történik valami, elfelejtem.
Megunva Edina megmaradt egy kontroll-visszajelzőjének, az olajnyomás lámpának állandó világítását, úgy döntöttem, kikerül a 600-as motor az autóból, és felújítódik.
De addig is, hogy a beköszöntő hidegekben ne kelljen autó nélkül járkálnom, Geri93 nagylelkű felajánlásának köszönhetően bekerülhetett egy 650E motor, kölcsönbe.

De mivel én fakezű vagyok, zöld fülű és amúgyis tapasztalatlan, Hollo szakértelméhez folyamodtunk, és kimentünk hozzá Gerivel Vecsésre, a kölcsönmotor amúgyis nála volt megőrzésen, és Gerinek is kellett egy váltó.

A motornak még annyi baja volt, hogy a kipuffogója egy KG nevű fickónak, és az időnek köszönhetően elhalálozott , ezt a problémát KeMa oldotta meg azzal, hogy a sportkipuffogómat, ami egyszer már eltörött, csudajól megheggesztette (KeMa úr, azóta sem találok pirosmogyorós fehércsokit sehol, hol lehet ilyet kapni???), így az beszerelésre kerülhetett.
Néhány új tömítés , és új kipubilincsek (köszi Hollo!) felrakása után beszereltük a motort, gyújtásállítás (köszi Hollo!) után amint a motor felszippantotta a benzint, rögtön be is indult. Hidegen valami nyekereg ugyan a motortartó baknál, és mivel elbénáztam a gázbovden visszarakását a karbira, ezért két rugónak kell visszahúzni a gázkart, de legalább megy, gyorul-lassul, ahogy kell.

Hazafelé menet még elhagytam az egyik kipubilincset, a hengerfejnél a leömlő egyik csavarja kijött, és ily módon traktorhangja lett az autónak, de így legalább levonhattam a tanulságot: a csavarokat mindig rendesen meg kell húzni. 

Azóta Edina megtanult egy trükköt is: Lejtőn lefele be NEM húzott kézifékkel, és sebességbe NEM tett váltóval SEM képes elgurulni. Vagyis szorul a fékem kissé.

Ezenfelül a motor kissé büdös levegőt hajtott be az utastérbe, de már egy fél-alapos motortisztítás is megoldotta ezt a problémát.

A két rugóval visszahúzott gázkar, valamint a szoruló fék miatt a gép végsebessége 90-et lejtőn, hátszélben sem haladja meg, ellenben ekkor van valami furcsa kerregés hátul a motorban, nem is tudom mihez hasonlítani.

Ezen felül a generátor lámpa újra boldogít, alapjáraton fel-fel villan, de nagyobb gázos haladásnál sosem ég, töltésem is akad mindig, mindenesetre visszaadás előtt ennek utánanézek.

És pár esztétikai fejlődés:
A kilométeróra megmattult plexije kicserélődött üvegre, minden kisműszerfalasnak ajánlom ezt a tuningot, mert elképesztően javítja az autó minőségérzetét.

Bontóban találtam két szempillát is, mert szerintem az kell pókra, valamint elhoztam két ülést, a vezetőoldaliról csak otthon derült ki, hogy már volt heggesztve, ezért nem tudom berakni (hogy ennek ellenére hogy jött ki a bontott autóból, azt máig nem értem...). Viszont a huzat alatt megtaláltam egy papíroskát lengyel gyári hablattyal, majd lesz róla kép.

CsLnek köszönhetően került hátra pár embléma, átmeneti megoldásként, mert már ki vannak furkálva, de szerintem jó mutatnak

És szintén Hollonak köszönhetően van most már motorkitámasztóm, hogy a a november - decemberi 30 fokos melegekben is tudjon hűlni a kocsi.

Ennyit Edináról.

Lujzához pedig annyit, hogy a nagy felújítási dilemma (hogy donor autóból, vagy új cuccokkal, melyik lakatosnál, mennyiért,milyen színűre stb.) közepette egy kissé elnosztalgiáztam, és rájöttem, hogy valami állatira hiányzik már az ötkilós.
Ezért gyártottam egy afféle "Tribute to Lujza" videót... fogyasszátok egészséggel, és a végén kiderül, hogy végülis hogy döntöttem, milyen autó lesz Lujzából... A videó utolsó képe illusztráció





Záró gondolat:
Hát lehet sz*r egy olyan autó, amely ilyen állapotában megjárta többször a Balatont, volt a Mecsekben, a leveleki víztározónál, Nyíregyházán, Miskolcon, Kemencén, Esztergomban, Tatabányán, Szolnokon, a budapesti szar utakon és a főváros körüli agglomerációban meg napi használatban volt?

Az úgy volt, hogy mentem le tejér a boltba....
Mert lementem a telekre szüretelni Edinával, és kellett a reggelihez, munka előtt
Szóval tettünk vele 300 kilométert két nap alatt, és az új generátor is le lett tesztelve, mert éjjel érkeztem, és másnap éjjel már jöttem is vissza pestre.
Hála Istennek, a töltésem (világításom-gyújtásom) nem mászott el sehol. (kopp-kopp).

Odafelé úgy terveztem, hogy Fehérvár után állok meg majd egy kis pihenőt tartani, hogy a 32 éves technikát kíméljem, de ezen tervemet egy szamurájkard határozottságával vágta keresztül egy, valamiféle fehérvári szupermarket parkolóban sárgálló veterán gépállat. Azonnal meg kellett állnom.
A többit fotón

Hollandiában jártam,
sok szép autót láttam,
nem akartak elfogyni,
szabad-e blogolni?


Egy volt osztálytársamnál tölthettem el egy hetet vendégségben hollandiában, amit ezúton is köszönök neki, remélem nem mentünk az agyára
 A kis túra autós szempontból is roppant tanulságos volt, mind veterán, mind nem veterán témában

Hollandia a veteránautók paradicsoma, szűnni nem akaró autóhegyek mindenütt, odafele úton németországban már összefutottunk az autópályán egy Citroen Kacsával, és osztálytársamék udvarán is áll egy Mini Cooper- sajnos nem a barátomé, és sajnos üzemen kívül van,  mert a rozsdásodás hollandiában sem ismeretlen fogalom, és habár a motorja tökéletes, a vizsgán legutóbb úgy kivágták, mint macskát kakálni. De azért beindítottuk

Fiat 500 ügyileg a szívem szakad meg, de Amszterdam nem hazudtolta meg a hírét. Lásd mellékelt képen a kocsin a feliratot (4 csinkvecsentóból 3-at sikerült lefényképezni.)

És 126ost is láttam.
Lengyel rendszámmal, 1 darabot Rotterdamban, de több mint a semmi

És most a képek.